Zamárdi látnivalói
Zamárdi Nagystrand
Zamárdi, Margó Ede sétány
Zamárdi a Balaton déli partjának egyik legkönnyebben megközelíthető üdülőhelye.
Különleges vonzereje a gyermekes családok számára ideális több kilométer hosszú szabad strand. A 10 km-es partszakaszán több ingyenesen használható, kisebb-nagyobb strand található vizesblokkokkal, öltözőkabinokkal, vendéglátóhelyekkel, játszóterekkel, kölcsönzőkkel.
Közülük is ki kell emelni, a köznyelvben csak “Nagystrandként” (Margó Ede sétány) emlegetett, 3 km hosszú, egybefüggő, füves, árnyas szabadstrandot, amely csodálatos panorámával tekint a Tihanyi- félszigetre. Június végétől augusztus végéig a strandolók biztonságát Bácskai utcai központtal ingyenes elsősegély nyújtó pont és vízimentő-szolgálat felügyeli. Itt található a csónakok, vitorlások fogadására alkalmas kikötő is.
A strand az elmúlt években kiérdemelte a kiváló vízminőséget igazoló kék zászlót.
A Balaton felé futó utcák végénél kisebb strandok várják a vendégeket, amelyek közül ki kell emelni a Jegenye és az Orgona teret, illetve a Táncsics utcát.
Lidó strandunk (Kilátó utca végénél) a kisgyermekes családok számára ideális, ez egy kis öböl homokos partszakasszal.
A strandolás Zamárdi egész területén ingyenes! Az aktív üdülést kedvelők különböző sportolási lehetőségek közül választhatnak a vízben és a víz parton egyaránt: szörfözés, csónakázás, vízibicikli, horgászat, strandröplabda, tenisz, futball, gokart, minigolf, kerékpározás.
A strandok helyet adnak egyes rendezvényeknek is. Július közepétől hétvégeken, hetente változó helyszínen játszóház szórakoztatja a gyermekeket. Városunk rendezvénytere a Kossuth utca végén található, a szabad strand mellett.
Miért kellemes a nyár, a balatoni strandolás Zamárdiban?
Mert a környezet, a víz, a klíma olyan különleges együttesével találkozhatunk, amely csodálatos élményt szerez, és felüdülést hoz.
A víz
Édesvíz, nem csípi a szemet, kevésbé irritálja az érzékeny bőrt. Lassan mélyül, így a part közelében elég teret találhatnak maguknak a gyerekek és az úszni nem tudók (30-40 cm sekély). Sekély volta miatt kellemesen 22-25 C- ra felmelegszik. Kémiai összetétele miatt jótékonyan hat a szervezetre. Lágy hullámzása elringat, megnyugtat. Színe változó és változatos, visszatükrözi az égbolt színeit, a hullámzás erősségétől függően a tófenék árnyalatait.
A klíma
Zamárdi a Balaton legnapsütésesebb területei közé tartozik, éves szinten ez meghaladja a 2000 órát is, és kedvező napfénymennyiséget jelent a nyári hónapokban. A levegő megfelelő páratartalma, a gyakori légmozgás a túl forró napokat is kellemesebbé teszi, ideális a vitorlázóknak, szörfösöknek.
Környezet
A gondozott gyep, a szép panoráma, a jó szolgáltatások, a kirándulási, helyi túrázási lehetőségek, az érdekes látnivalók mind a pihenést, regenerálódást, feltöltődést hivatottak szolgálni.
Több mosdó, zuhanyzási lehetőség 33 dupla és 6 akadálymentes öltözőkabin, 55 bejárólépcső és rámpa, több játszótér áll a vendégek rendelkezésére.
A Nagystrandon található mosdók:
Kossuth utca végén, strandon (zuhanyzási lehetőség is van)
Bácskai utca végén, strandon
Kecskeméti utca végén, strandon
Zöldfa utca végén, strandon (zuhanyzási lehetőség)
Harcsa utca végén strandon
Zamárdi, Kilátó dűlő
Készült a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulójára Simándi István ötlete, Szentkúti Kiss Gábor tervei és Völgyi Botond engedélyezési terve alapján. Építette Fekete József zamárdi építési vállalkozó. A kilátón lévő felirat így szól: „Államalapításunk 1000 éves évfordulójára építették Zamárdi lakói és nyaralótulajdonosai 1000 – 2000.” „Légy híve rendületlenül / Hazádnak, oh magyar!” A tornyot a millenniumi zászló ünnepélyes átadásakor vehette birtokába a közönség. Az ünnepi avató beszédet Kiss Jenőné polgármester tartotta. A kilátó Zamárdi egyik legkiemelkedőbb pontján található, csodálatos panoráma tárul innét elénk. Szinte a tó egész területe látható innen. A torony mind formája, mind tájba illő mivolta okán a Balaton egyik, ha nem a legszebb kilátója!
Szamárkő
(vagy a középkorban Ördögkő, Jézus lépése) Zamárdi, Római út
A kiserdőben egymás mellett található kövek egyike. A Balaton felőliben kis tűzkatlant találunk, ez a kő a régi hit szerinti áldozatbemutató oltárkő lehet (A középkorban ezért hívták Ördögkőnek.) A régészek kis istennő szobrocskákat, idolokat találtak mellette. Margittay Richárd útikönyvében fehérló-áldozati kőnek nevezi. Az úthoz legközelebbi kő a Szamárkő. A keresztény világ is „középpontjának” fogadta tehát ezt a helyet: a hagyomány szerint a gyermek Jézus édesanyjával, Szűz Máriával, és atyjával, Szent Józseffel szamárháton járt erre. A kő mellé érve a szamár megállt, odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz. Ezt a pillanatot őrzi három nyom: a gyermek Jézusé, a szamár patanyoma és Szent József botja aljának nyoma. A néphagyományban nincs egyetlen egy „szabványos” megoldás: régi öregek azt is tartották, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át. Vagy a vízözön hagyta itt. Mások szerint a Szentföldről hozták a keresztes vitézek. A földrajztudósok igazsága pedig, hogy e kövek helyben képződtek a vulkanikus utóműködések során. Aki ízlelgeti a mitikus, a történeti és a tudományos igazságokat, rájöhet arra, hogy nincsen valódi ellentmondás köztük, a jelképi, képi és tudományos gondolkodásmódok kiegészítik egymást, s így teszik mindenütt e tájat hazává. A Szamárkőnél a Boldogasszony-emlékhelyeket ápoló hagyományőrzők szemlélődésre alkalmas zamárdi pontja található.
Vizek Háza élménypark
- Zamárdi, Vadkacsa u. (DRV telep mellett)
- vizekhaza@drv.hu
- Vízek háza
- +36 30 321 8358
Az élménypark egyben egy „vizes” játszótér, ahol szökőkutat indíthatunk el biciklizéssel, vagy zsilipezhetünk, megforgathatjuk a kerekeket, ahogy a vízimalom is teszi, vízvezetéket építhetünk, valamint végig sétálhatunk a víz útja sétányon.
A bemutatóteremben a Balatonról annak vízgyűjtő területéről, az ivóvízellátásról és a szennyvíz-kezelésről tudunk meg érdekes dolgokat, melyeket színes ábrákkal, interaktív bemutatókkal tesznek még élvezetesebbé az érdeklődők számára. Belekukkanthatunk a mikroszkópba is!
Az élménypark melletti Töreki természetvédelmi területen a tanösvényt is bejárhatjuk, vagy bérelhetünk kerékpárt az élményparktól amivel körbetekerhetjük a töreki tavakat.
Tájház
Zamárdi, Fő u.83.
Bejelentkezés csoportoknak:
- +36 84 345 290
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 9:00-12:00 óráig. Hétfő – szünnap
Belépőjegy: felnőtt: 200 Ft, diák, csoport (min. 15 fő): 150 Ft
Családi jegy (2 felnőtt+2 gyerek): 500 Ft.
Kisgyermek: 6 éves korig ingyenes
A Fő utca régi házainak tanújaként maradt fenn úgy, hogy 1974-ben megvásárolta a község, és 1975-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség eredeti formájában helyreállította. A ház 1847-ben épült, Friesz Benedek volt az építője. Az időpont ma is olvasható az első szoba mestergerendájába vésve. (A Friesz család egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által idetelepített jobbágycsaládoknak.) A ház jellegzetes oszloptornácos balatoni ház. Falai 80-100 cm vastagok, fecskerakással készültek. Föld a kötőanyaga. Archaikus vonása, hogy minden helyisége a tornácról külön nyílik. A tájház 1977-ben nyílt meg. Sajnos, nem a Piller Dezső helytörténész tanár úr irányításával összegyűjtött régi zamárdi tárgyak vannak benne, azok „restaurálás” végett Kaposvárra kerültek végleg, hanem a Somogy Megyei Múzeum más, nem zamárdi, ámbár korhű külső-somogyi tárgyai alkotják berendezését. Második szobájában nyaranta különféle tematikájú időszaki kiállítások láthatók. 2025-től a Csupa Szív-gyűjtemény helyszíne.
Egykori füstös konyhájának ékessége a szabad kémény, amely összegyűjtötte és nagyrészt kivezette a helyiség füstjét. (A konyhából fűtötték a két szoba kályháját is.) A ház negyedik helyiségét istállónak rendezték be a muzeológusok, de mint másutt is a magyar falvakban, az istálló külön épületrész volt, nem pedig a szoba szomszédja. A portához istálló, ólak, ganéjdomb, veteményes, gyümölcsös, káposztáskert tartozott. Az utca északi oldalán lévő porták a vasútépítés előtt leértek a parti nádasokig. Az utcai kerítés a XIX. századot idézi.
Világháborúk Múzeuma
Magángyűjtemény az I. és II. világháború relikviáiból.
Templomunk, kápolnáink, szakrális helyeink
KISBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIATEMPLOM Zamárdi, Fő u. 22.
Az egykori Balaton-melléki Zamárd helyén Grassó Villebald tihanyi apát kezdeményezésére, majd utódjának, Lécs Ágostonnak szorgoskodásával 1740-41-ben újratelepült Zamárdi. Első lakóinak először csak egy harangláb jelezte az ünnepi szertartások kezdetét, az átváltoztatás misztériumát, továbbá az időt, a halálozást és más egyéb rendkívüli eseményt. A ma is álló plébániatemplomunk felépítése Vajda Sámuel apátnak köszönhető. Az építkezés 1771-ben kezdődött, a templomszentelés 1774-ben Kisboldogasszony ünnepén történt, és azóta is ez a nap Zamárdi búcsú- és hivatalos ünnepnapja. A város patrónusa tehát Szűz Mária, az Angyalok Királynője, de védőszentünk Szent József és Keresztelő Szent János is. Szobruk az oltáron látható. Az oltár Lingzer György fehérvári képíró alkotása. Az oltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. A szószék felett a lángpallosú Szent Mihály arkangyal szobra látható. Mindezek megáldására 1779-ben került sor. Műemlék a keresztelőkút és a sekrestyeajtó fölött látható Szent Vendel-kép: úgy tűnik fel, mintha a királyfiból lett pásztor szent éppen a zamárdi löszdombnál imádkozna, s mögötte a tihanyi apátság stilizált épületét ábrázolta volna a festő és Badacsony egy részletét. Ez a kép a fogadalmi Szent Vendel-mellékoltár képe lehetett. A fogadalom okáról röviden: 1755-ben szörnyű marhavész pusztított a községben, 188 szarvasmarha hullott el, állítólag egy veszett kutya harapása fertőzte meg sorra az egész csordát. Elpusztult az igásállatok nagy része is. Ettől kezdve a zamárdiak Szent Vendel napját fogadalmi ünnepként tartották meg egészen a tsz-időkig, s állataikat e napon nem fogták be.
A régente fazsindellyel fedett templomtorony 1905-ben leégett egy, a szomszédos kántorlakásban keletkezett tűz miatt, és a harangok ekkor elolvadtak. Az új harangokat Halbik Ciprián tihanyi apát öntette. E három közül a legnagyobbat a nyilas hatóságok 1944-ben háborús célra rekvirálták. Az új nagyharang Kocsi György plébános úr ügybuzgalmának köszönhetően, Vona József környei villatulajdonosnak donátori nagylelkűsége jóvoltából készült el, és természetesen a hívek adományai is kellettek hozzá, 2006. augusztus 20-a óta „lakik” a toronyban. Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében készült, Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentelte fel, 625 kg a súlya. Templomunknak 1999 óta van toronyórája.
A zamárdi templomot és plébániát 1951-ig – a szerzetesrendek második erőszakos feloszlatásáig – a Szent Benedek- rend Pannonhalmi Főapátsága alá tartozó Tihanyi Apátság bencés szerzetesei gondozták. 1951-1993 között a veszprémi, attól kezdve az újonnan alapított kaposvári püspökséghez tartozik.
A plébániatemplom orgonája
Az első orgona 1786-tól kezdve működött egészen 1944. december elejéig, amikor is a Vörös Hadsereg egyik egysége tüzérségi megfigyelő állást telepített a toronyba, s a katonák az orgonát szétszedték, eltüzelték a szovjet szellem „nagyobb dicsőségére”. A barokk templom igazán méltó orgonát Kocsi György plébános úr állhatatos szervezőmunkájának köszönhetően 2010-ben kapott. Maga az orgona 2009-ben készült. A hangszerek királyát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. munkatársai és Bertrand Cattiaux világhírű francia orgonaépítő közösen tervezték és építették meg. A hangszer súlya 2340 kg. A csúszkaládás orgona játék- és regisztertraktúrája tisztán mechanikus rendszerű. Az orgonának 1030 sípja van, amelyből 37 homlokzati síp, 820 belső ónsíp, 63 fasíp és 110 nyelvsíp. A hangolás magassága 415 Hz/18°. Magyarországon, de Közép-Európában is a zamárdi az első francia barokk orgona. Alkalmas mind a francia, mind pedig a német darabok előadására. Az orgona szentelését több száz ünneplő jelenlétében Dr. Takács Nándor ny. székesfehérvári püspök végezte 2010. június 27-én, Szent László király napján. A nyitó koncertet a Zeneakadémia professzorai: Ruppert István, Fassang László, Pálúr János valamint Kováts Péter orgonaművész adták. Azóta is a hangszer professzorai, művészei, művészjelöltjei látogatnak ide rendre, hogy játszhassanak a hangszeren, így viszik az orgona jó hírét szerte Európába.
NEPOMUKI SZENT JÁNOS-SZOBOR Zamárdi, Fő u.22. (Kisboldogasszony plébániatemplom mögött)
A plébániatemplomtól mindjárt keletre található műemlék, átellenben a plébániával, az úttest mentén. Régente májusi litániák helye volt. Készítésének pontos idejét nem ismerjük. Elődeink a szobor felállítását a falu újbóli betelepítésének idejére teszik. Nevezetes története, hogy 1848 szeptemberében a pihenőt tartó horvát katonák a rekvirált ökröt itt húzták nyársra és sütötték meg, miközben ezt kiabálták magyarul: „Magyarország kis mennyország, holnapután miránk osztják!” Ha nem is volt igaza Jellasics katonáinak a „holnaputánt” illetően, ám 1920-ban valóban beteljesedett ez a számunkra golgotás prófécia.
ÜDÜLŐHELYI KÁPOLNA Zamárdi, Petőfi u.
A 20. század húszas éveiben pezsegni kezdett a fürdőélet, és megindult a velejáró villaépítkezés a sínektől északra lévő fürdőtelepi részen. Elsősorban a budapesti hivatalnokok, köztisztviselők és középosztálybeli polgárok választották pihenőhelyül Zamárdit. Őbennük merült fel a kápolna építésének gondolata. Elsősorban dr. Purebl Győző egyetemi tanárnak, székesfővárosi tanácsnoknak, Zamárdi díszpolgárának érdeme, hogy az Új Ember által egy alkalommal „az üdülőkápolnák gyöngyének” nevezett kis templom hamarosan elkészült. 1929. augusztus 15-én dr. Rott Nándor veszprémi püspök szentelte fel Magyarország Nagyasszonya tiszteletére. A kápolna kapuja fölött és bent a templomban Margó Ede szobrászművész nívós alkotásai segítik elmélyülni a hívek áhítatát. 1999-ben a Magyarországra és először Zamárdiba majd Balatonboglárra menekült, és e két helyen anyanyelven gimnáziumi oktatásban részesült lengyel testvéreink egy Fekete Madonna- kegyképmásolatot adtak hálaképpen a zamárdiaknak 1989-ben, a menekültek befogadásának 50. évfordulóján. Ez a czestochowai kegyképmásolat is e kápolnában található. A kápolna a nyári szezonban már túl kicsi befogadóképességű, ezért Kocsi György plébános úr elhatározta, hogy a telken belül egy szabadtéri miséző hely legyen kialakítva. A liturgikus tér 2003-ban Ripszám János építész tervei alapján készült el, 350 lélek számára van benne ülőhely. Az oltárnál a feszület a kenyérszaporítást stilizáló mozaikkal és az ambón lévő hálóval, halakkal Albert András ötvösművész alkotása. A kántorlakás homlokzatán Mecseki Hargita bronz Madonna-reliefje látható.
HŐSÖK KÁPOLNÁJA Zamárdi, Egry u. (régi temetőnél)
Neobizánci stílusban épült Laki Benno bencés plébános kezdeményezésére 1929-ben, s az ún. Kálvária-dombon áll a régi temető északkeleti sarkán. (A temetőhöz vezető mélyút mentén volt Zamárdi szabad ég alatti kálváriája.) A kápolna tervezése Gecse Viktort dicséri. A hazafias érzelmű Laki Benno úgy gondolta, hogy az I. világháború különböző harcterein elesett zamárdi, szántódi és tóközi katonáknak minden idők emlékezetére egy szakrális épület legyen emelve, homlokzatán az elesetteket magához vonzó Krisztussal. Ő maga már nem érhette meg a kis kerek kápolna 1934-ben történt felszentelését, csak örökre megpihenni térhetett oda, sírja a bejárattal szemben, középütt van. Előtte jelképesen a Golgota alakzata magasodik fel a szobrok megrendítő fehérségével: a megfeszített Megváltó és a két lator. Kétoldalt olvashatók a márványtáblákra aranyos betűkkel felrótt zamárdi hősök nevei: 41 név az I. világháborúból, 38 név a II. világháborúból. Szép szokás volt a két háború között, hogy a hősök vasárnapján kivonult ide a község lakossága, itt volt a nagymise az elesettek lelki üdvéért. Ma a nagy vasúti és közúti forgalmi zaj miatt hősök vasárnapján szentmise már itt nincsen, de az ünnepi megemlékezést évente megtartják itt a templomi szentmise után. Szervezője Tarr Péter iskolaigazgató. Ennek során mindig elhangzik a hősök névsora.
ZAMÁRDI KÖZTERÜLETI KERESZTJEI
A plébániatemplom előtt Polácsek Máté kőfaragómester készítette feszület áll 1862 óta.
A kőhegyi kereszt szintúgy1862-ben készült, egy 1777-ben már ott állt fakereszt helyén található. Felirata: Isten dicsőségére 1862. (Kereszt dűlő)
A Fő utcában lévő Horváth-kereszt 1855-ből való, az egykori keleti faluvég pontján áll ott, ahol szemben a Horváth köz fut le a 7-es útra. (Nevét azért kapta, mert egykor a Horváth-ház előtt állt.)
A fürdőtelepi részen a Dózsa György és József Attila utca sarkán lévő keresztet a 30-as évek elején állította egy első világháborút megjárt repülőtiszt, hálából, hogy egészségesen hazatért a frontszolgálatból.
1897-ből való az ún. Piros- kereszt – almádi vörös homokkőből faragták -, a Fő utca és Szélescsapás utca sarkán. Közadakozásból készült, és az andocsi búcsújáráskor itt búcsúztatták, majd fogadták zarándokaikat a falubeliek. Felállítását a Rózsafüzér Társulat kezdeményezte.
A Katykó-dűlőben látható a Fehér-kereszt. A fehérre mázolt keresztet Kiss Jenő és fiai, Jenő és József ácsolták, a rajta lévő korpusz – lemezre festett kép – Pötl Zoltán ny. mérnök alkotása. 2003. július 8-án áldotta meg Kocsi György plébános.
VASKERESZT Zamárdi, Tatárcsapás végén
Benn az erdőben a Tatárcsapás nevű széles nyiladék végén, a templomtól kb. 2 km-re egy enyhe magaslaton áll. A Tatárcsapás nevében őrzi a középkori Zamárdit elpusztító krími tatár csapat emlékét, ők ezen a nyiladékon haladtak át. A kereszt felirata: „Az 100 éves Haza emlékére. Állította: Zamárdi Község és a Tihanyi Apátság 1896.” Téglaalapzata van, kovácsoltvasból készült, s egy kapolyi kovácsmester hozzáértését dicséri. Annak idején négy hársfa őrizte, ma már csak utódaik vannak meg szórtan itt-ott. A Vaskereszt kedvelt kirándulóhelye a zamárdiaknak, például évente vízkeresztkor ide járnak ki a háromkirályok nyomában, a gyermekek errefelé keresik a sűrűségben rejtőzködő betlehemi jászlat. A Szent Iván- éji időutazásnak is honfoglalás kori stációja a Vaskereszt. Az emlékhely közelében Szabó Lászlónak, a fiatalon elhunyt, kirándulni, túrázni nagyon szerető zamárdi jó barátnak társai szeretetéből állított kopjafája található.
Emlékkereszt Zamárdi, Pusztai-dűlő
Zamárditól délre, dombháton áll gyümölcsösök és szántóföldek ölelésében a Pusztai-dűlőben. A középkorban több Zamárdi falucska is létezett, e kereszt helyén állt Egyházas-Zamárd temploma. Feltehetően tehát ez lehetett a legjelentősebb falu közülük. (A mai Fő utca helyén volt hajdan a Balaton melléki -Zamárd.) Egyházas-Zamárd a tizenötéves háború idején, 1594 körül pusztult el. A nép emlékezete szerint karácsony éjjel rohanta meg a törökök segédcsapataként egy krími tatár egység a falut. A templomban lévő lakosságra rágyújtották az istenházát, s a falut is elemésztette a tűz. A keresztet az Egyesület Zamárdiért állíttatta 1993 tavaszán.
EMLÉKMŰVEK, EMLÉKHELYEK
A II. VILÁGHÁBORÚ POLGÁRI ÁLDOZATAINAK EMLÉKMŰVE Zamárdi, Fő u.115. előtt
Éppen a Nepomuki Szent János-szobor mögött található az iskolaudvar irányában, a járda mellett. 2013-ban a hősök vasárnapján történt a megáldása. Egy képviselői indítvány nyomán kezdődött el létrejöttének szervezése, és közadakozásból valósult meg. Kiviteleztetésében nagy szerepet játszott az Egyesület Zamárdiért vezetője, Tarr Péter. Az emlékmű zöld színű köve Marity Tibor adománya. A kő mintha e világ és a túlvilág közti titokzatos víz evilági „darabja” volna. Kétoldalt egy lombhullató fűz (e világ) és egy örökzöld fenyő (túlvilág) állt őrt Dula Pál kertészmérnöknek köszönhetően, emlékeztetvén az arra járót a táblán lévő gondolatra:
„A háború áldozatai voltak, s lettek a béke örök tanúi.”
1944-ben és 1945-ben Zamárdi 17 civil polgára veszítette el életét közvetlen háborús ok miatt. Kit a megszálló szovjetek lőttek agyon, kit a felrobbant gránát vagy akna ölt meg, s az áldozatok közt található két zsidó polgár is, akik a holocaust áldozataiként Auschwitzban haltak meg.
1956-OS EMLÉKKŐ Zamárdi, Fő u. (templom előtti téren)
1994-ben állították a zamárdiak a forradalom és szabadságharc ünnepén, a Fő utca templom előtti terén található. Itt tartja évente az ünnepi koszorúzást a város. Tábláján ez olvasható: 1848 – „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar.” – 1956.
MAGYAR HÁZ-EMLÉKHELY Zamárdi, Fő u. és a Honvéd u. kereszteződésénél
A Fő utca egyik nevezetes háza volt 2004-ig Magyar József egykori vendéglője. Emlékét a Magyar- ház utcanév őrzi. Ez az új utca éppen a ház elbontásával alakult ki a Honvéd utca folytatásaképpen a Rétföldi utca felé. A vendéglőt Magyar József 1914-ben nyitotta meg. A két háború közt néhány szobájával fogadóként is szolgált. A hagyomány szerint Molnár Ferenc, Fedák Sári, Honthy Hanna, Somogyi Nusi, Dayka Margit Pálmai Ilka, Kacsóh Pongrác is a vendégei közé tartozott. A szocialista évtizedekben „népbolt” lett a vendéglőből, majd a helyi Gamesz raktára. A város 2011-ben állított emléket az egykori vendéglőnek egy képviselő és a polgármester ad hoc beszélgetéséből fakadt ötletet követően. Az emléktábla avatóján a leszármazottak is részt vettek. Ma egy stilizált egyszerű asztal, rajta egy boros flaskó, hozzá egy szék emlékezteti az arra járót a régi szép időkre, illetve a szőlőlugas a jó zamárdi borra.
ISKOLAFAL Zamárdi, Fő u. 115.
2016-ban az általános iskola új kerítést kapott egy képviselő felvetését követően. A kerítés külső falán öt fülke található, amelyek a település történetének meghatározó eseményeit mutatják be. 1. fülke: a település névváltozatai Scamardtól Zamárdiig. 2. fülke: Bajánnak, az Avar kaganátus fejedelmének elképzelt arcképe. 3. fülke: Grasso Vilebárd tihanyi apát rövid életrajza. 4. fülke: Lécs Ágoston tihanyi apát arcképe. (E két apát vezérszerepet játszott Zamárdi újjászületésében.) 5. fülke: a város kulcsa, ugyanis Zamárdi 2008 óta város.
Az iskola felőli belső oldalán a végzős tanulók kézlenyomatai, személyes jelképei láthatók. Minden évben Bodrogi Éva tanárnő segítségével az akkori 8. osztályosok saját maguk készíthetik el ezeket a lenyomatokat. A búcsúzó diákok így hagynak emlékjelet iskolás utódaiknak.
MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMŰ Zamárdi, Fő u. és a Szélescsapás u. kereszteződése
A nyugati település végen áll. A képviselőtestület 1995-ben egy bizottságot hozott létre a honfoglalás 1100. évfordulójának méltó megünneplésére. A szervező és előkészítő munka nagy részét Perjési János alpolgármester és Simándi István, az Egyesület Zamárdiért akkori elnöke vállalta. Az emlékmű elkészítésére Szervátiusz Tibor szobrászművészt kérték fel, aki a süttői bányában személyesen választotta ki a követ. Az emlékmű felavatására 1996. augusztus 19-én került sor. Az ünnepi beszédet Fekete Gyula József Attila-díjas író tartotta. A kő felirata: „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére / Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére / Merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának / Árpád hős magzatjai felvirágozának.” A felirat a rakamazi turulmadárt ábrázoló hajkorong lelet kőbe vésett másolata. Különösen nyári alkonyatkor „kel életre” a turul, amikor a Tihany felől érkező alacsony napsugarak kiemelik sziluettjét. Mivel az emlékmű avatása Szent István napjához kötődik, azóta Zamárdi itt tartja szent királyunk napján az ünnepi megemlékezést. Az emlékmű szomszédságában található a Széchenyi-hársfa, amelyet a Közösségi Ház munkatársának javaslatára ültetett a város a
” legnagyobb magyar” halálának 150. évfordulóján, 2011-ben.
FEKETE GYULA-EMLÉKTÁBLA Zamárdi, Honvéd u.
Fekete Gyula (1922 – 2010) kiváló írónk számtalan nyarat töltött Zamárdiban, leszármazottjai ma is lejárnak a családi nyaralóba. Az író emléktábláját a zamárdi Berkenye Alkotókör Egyesület állíttatta 2022-ben, vezetőjük, Szakáli Anna jóvoltából. Fekete Gyulának nemcsak irodalmi munkássága fontos, az ő javaslata alapján vezették be 1967-ben a gyes-t. Továbbá tevékenyen részt vett a rendszerváltoztatásban Csoóri Sándor, Lezsák Sándor, Csurka István, Nagy Gáspár és más neves írók, költők mellett.
AZ 1848-AS EMLÉKTÁBLA ÉS KOPJAFA Zamárdi, Szabadság tér
1998 tavaszán Csákovics Gyula képviselő javaslatára az önkormányzat – az 1848-as szabadságharc 150 éves évfordulóján – emléktáblát és kopjafát állított a 47 zamárdi nemzetőr tiszteletére. Nevüket az emléktáblára vésték fel. A kőfaragó munkát Szilágyi Péter végezte, a kopjafát Démuth Pál siófoki tanár faragta. A március 15-i városi ünnepség végén, a közösségi házi műsorok után fáklyás menet érkezik ide, és itt történik meg a koszorúzás, s hangzik fel a Szózat.
RÁKÓCZI-EMLÉKKŐ Zamárdi, Kilátó dűlő
A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából készült. Egy zamárdi közalkalmazott javaslatára Egyed Zoltán képviselő fogadtatta el a megvalósítás tervét a képviselőtestülettel. Az emlékkő a kilátó mellett található. Táblájának felirata:
1703 – 2003 „Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei…” (II. Rákóczi Ferenc) „Cum Deo pro patria et libertate – Istennel a hazáért és a szabadságért” „Közadakozásból állították a Rákóczi-szabadságharc áldozatából erőt merítő zamárdi polgárok”. A vörös homokkő a balatonrendesi kőbányából való. Alakja emlékeztet a hazáéra, ezért mikor a bányában Egyed Zoltánék megpillantották, tudták, hogy ezt kell választani. Az avatási ünnepségre 2000. október 23-án került sor, a Kecskés Régizene Együttes idézte meg muzsikájával a nagyságos fejedelem korát.
II. VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTT PILÓTÁINAK EMLÉKMŰVE (REPÜLŐS EMLÉKMŰ) Zamárdi, Fábián Gáspár u., Balaton part
Az emlékmű felállításának ötlete Tarr Péter iskolaigazgató nevéhez fűződik. Elhatározását motiválta, hogy a rendszerváltást követően számos repülőroncs került elő a Balatonból és a tó környéki földekből. Zamárdiban egy Fw-190 típusú vadászbombázó hajtott végre kényszerleszállást 1944 decemberében. Ennek a gépnek az egyik légcsavartolla Tarr Péter Világháborúk Múzeumában található. Erről a darabról (az önkormányzat támogatásával) pontos másolat készült, ami az emlékmű központi motívuma lett. A mesterséges dombon kialakított emlékhelyen a hullámokat két nagyméretű almádi vörös homokkő szimbolizálja, az egyikből kiálló légcsavar pedig a hullámsírban nyugvó gépekre és személyzetükre utal. A 2012-ben felavatott emlékmű 2015-ben öt nagyméretű zászlórúddal egészült ki egy képviselő javaslatára, melyekre minden év nyarán ünnepélyes keretek között felvonja a város az egykori harcokban hősi halott pilóták tiszteletére nemzeteik zászlóit.
EMLÉKTÁBLA AZ EGYKORI FŐVÁROSI NEVELŐOTTHON FALÁN Zamárdi, Knézits u.
Az impozáns épület gyermeküdülőnek épült Horthy Miklós kormányzósága idején. A vasút mentén, a Knézich utcában található. A falán lévő tábla felirata a következő: „E házban működött 1939 decemberétől az első magyarországi lengyel gimnázium és líceum, amelyben tanulási lehetőséget, otthont és védelmet kaptak a német fasiszták által hazájukból elüldözött ifjú lengyelek. E táblát a magyar – lengyel barátság jegyében Zamárdi lakossága iránti hála és tisztelet kifejezésére a Budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ és a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága állította. 1980. szeptember.” Az évszámból kitűnik, hogy akkoriban nem lehetett odaírni a teljes történelmi valóságot, miszerint Lengyelország keleti felét ugyanazon időben a szovjetek is megszállták, – gondoljunk a katyni tömeggyilkosságra! – ugyanolyan kegyetlen módon, mint a németek. 2009-ben nagyon szép ünnepséggel emlékeztünk meg a lengyel-magyar közös sors jegyében annak zamárdi fejezetéről. Jelen volt Lengyelország nagykövet asszonya is. Ekkor vált ismertté a fiatalabb nemzedékek számára, hogy a Zamárdiban érettségizett lengyel diákok a vizsgák után az afrikai frontra siettek, s az angolok szövetségeseiként harcoltak a németek ellen. Többük ott, vagy Olaszországban halt hősi halált, nem látta viszont hazáját. A zamárdi és balatonboglári lengyel nyelvű középiskolai oktatás és érettségiztetés azokban a nehéz években a kontinensen egyedülálló volt. Anyagilag gróf Esterházy János is támogatta, a felvidéki gróf, három nemzet – magyar, szlovák, lengyel – fehér vértanúja.
USTRZYKI DOLNE – ZAMÁRDI / LENGYEL – MAGYAR EMLÉKMŰ Zamárdi-felső, Jegenye tér-Dessewffy u. kereszteződésénél
Zamárdinak 2010 óta testvérvárosa Ustrzyki Dolne, a Beszkidek lábánál fekvő városka. E szövetségnek jeleként 2019. szeptember 27-én került sor a Jegenye téren a Malsch parkkal átellenben a magyar-lengyel barátság tiszteletére létrehozott emlékmű avatására. Az ünnepségen a magyar-lengyel barátság történetét méltatva beszédet mondott Csákovics Gyula polgármester, Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet és Zamárdi lengyel testvértelepülése, Ustrzyki Dolne alpolgármestere, Michal Wnuk. Az emlékmű üzenetét, ikonográfiáját egy önkormányzati képviselő gondolta át, a tervezői munka Szentkuti Kiss Gáboré. Kivitelező a Fecske Kft. volt. Az emlékmű a közös gyökerű tölgyfák évszázados mítoszával láttatja a két nép sorsközösségét, testvériségét és nevek, helynevek bizonyítják e közös történelmet: Krakkó, Buda, Czestochowa, illetve Szent László, Szent Kinga, Szent Hedvig, Báthory István, Bem József, Szent II. János Pál és gróf Esterházy János. Az emlékművet Kocsi György plébános szentelte meg. A környező kis parkban a testvérvárosi küldöttség ajándékozta tölgyfa nő.
SZÉKELYVÉCKE KOPJAFA Zamárdi-felső, Jegenye tér
Zamárdinak, elsősorban Kalmár Imréné ny. tanárnő buzgóságának köszönhetően, Székelyvécke 1996 óta civil módra, majd jogilag is városunk testvértelepülése. A szövetség megörökítését szolgálja – az egyik képviselő javaslataképpen – a 2023-ban felavatott kopjafa, amely a marosszéki falu központjában található kopjafának a mása. Elkészítője Huszár László balatonendrédi fafaragó.
CSENDŐR-EMLÉKMŰ A 7-ES ÚT MELLETT
Az emlékművet először 1930. november 1-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Az obeliszket bajtársai állították Réti Flórán csendőrtiszt helyettes emlékére, akit 1929-ben gyilkoltak meg Zamárdi határában. A II. világháború után ledöntötték, a föld alá került, végül Tarr Jánosnak köszönhetően (aki pontosan emlékezett az emlékmű eredeti helyére) Tarr Péter igazgató, Schwarcz Béla képviselő megtalálta az alapzatot és a három részből álló emlékmű alsó részét. A vasútfelújítás során került felszínre az obeliszk. Helyreállítása másfél évig tartott, ehhez széles körű helyi összefogásra volt szükség. A középső elem nem került elő, azt a korabeli fényképek alapján újra faragtatták. Az újraavatás 2016-ban történt, amikor Kocsi György plébános megáldotta az emlékoszlopot. Tarr Péter mondott köszöntő beszédet, majd az ünnepség zárásaként felcsendült a Magyar Katonai Takarodó. Schwarcz Béla szerint fontos, hogy sikerült megtalálni és visszaállítani az eredeti helyére, mivel 1930-ban a felavatásakor Haida Sándor csendőr százados arra kérte Zamárdi elöljáróságát, hogy az emlékművet vegye gondozásába, melyre Halász Gyula akkori körjegyző ígéretet is tett. Tarr Péter összefoglalása szerint: nemcsak Réti Flóriánra vagy a csendőr bajtársakra emlékeztet ez a kő, hanem a zamárdi civilek kitartására, akaraterejére és összefogására is.
KÖZTÉRI SZOBROK, PARKOK
A Magyar Fájdalom-szobor Zamárdi, Szabadság tér
A Magyar Fájdalom emlékművét, mint igaz magyar ember, Margó Ede (1872-1946) szobrászművész a trianoni országcsonkító döntés miatt érzett fájdalmának kifejezésére ajándékozta a községnek 1927-ben. Csónakjában a viharos vízen hánykolódó izmos férfialak a bánat, az egyedüllét, az elkeseredett küzdelem magyar szimbóluma. Mondanivalója miatt az emlékmű hányatott sorsú volt évtizedeken keresztül. Először bedeszkázva, majd raktárban félrelökve, méltatlan körülmények közt várta, hogy rendeletetésének megfelelő helyre kerülhessen. 1956 után ismét köztérre került, de más felirattal: „A túlsó part felé”. (Mintha azt sugallta volna ez a gondolat, hogy sohasem lesz feltámadás, megújulás!) 1991-ben a község lakosságának határozott kívánságára ismét az eredeti felirat került a szobor talapzatára, a szobrot restaurálták, és 1994-ben a Szabadság téren jelenlegi helyére tették. Június 4-én e helyütt tartja a település trianoni megemlékezését, s bár a fájdalom kifejeződése mutatkozik itt meg, de mint nagypéntekre jön húsvét vasárnap, úgy erősödik ezen alkalmakkor is a hit a résztvevőkben, hogy lesz, kell lennie magyar feltámadásnak! Mára tehát a nemzeti összetartozás eszméjének megvallása ez a helyszín. A szobor előtt a Magyar Királyság virágágyás kövei a Kárpát-medence számos pontjáról valók, hogy honnét, kis tábla jelzi.
MARGÓ EDE-SZOBOR Zamárdi, Margó Ede sétány
A Zamárdi Önkormányzat terve volt, hogy a parti sétány gócpontjaiban kisebb terek jöjjenek létre. Ezek közül az első volt a Balaton Szíve tér. Ennek nagy sikere miatt a Zamárdi Baráti Kör vállalta a Margó Ede tér megtervezését. Szentkúti Kiss Gábor tervezőt kérték fel, és javasolták neki, hogy az új tér hasonlítson formájában, hangulatában a Balaton Szíve térre. Margó György felajánlotta a nagyapja portré-szobrát, erről készült a bronzöntvény. A tér átadására 2017 júniusában a szezonnyitás alkalmából került sor. Margó Ede (1872-1946) kétlakiként nemcsak Budapesthez, hanem legalább annyira Zamárdihoz is kötődött. Szobrai megtalálhatók az ország több városában és külföldön is. Tehetségét dicséri többek közt a szegedi Dankó Pista- valamint a debreceni és a románok által eltüntetett aradi Kossuth-szobor. A Hősök terén található szobrok közül Ferdinánd királyé az övé, ezt sajnos a Rákosi-érában távolítottak el onnét. Mint a Balaton szerelmese, Margó Ede az elsők között épített nyaralót az üdülőtelepen, munkáit, alkotásait általában itt álmodta meg. 1913-ban vásárolt telket és építetett nyaralót a Széchenyi utca elején.
SZŰZ MÁRIA-SZOBOR a parton Zamárdi, Fábián Gáspár u., Balaton part
A szobor megálmodója, finanszírozója, kiviteleztetője Havancsák László vállalkozó. A Szűzanya alakját carrarai márványból Mészáros Attila szobrászművész faragta ki. A fülke és kis tere Ripszám János Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján készült. A fülke díszítése a Pécsi Zsolnay Manufaktúra szakembereinek munkája. A keresztet Elter Imre helybéli vállalkozó készítette és adományozta. A területet e nemes célra Zamárdi Önkormányzat Képviselőtestülete és polgármestere, Csákovics Gyula adta át. Az alkotást Csákovics Gyula polgármester és Kocsi György plébános leplezte le, majd Varga László püspök szentelte meg 2022 húsvét hétfőjén. Az üdülőtelepi kápolnától indulva, a Kárpát-medencei Feltámadási menet szalagokkal ékes keresztje után a hívek körmenettel vonultak a partra a szobor megszentelésére. Az egykori bencés település, Zamárdi különlegesen szép arcú Szűzanya szobra a tihanyi apátságra tekint, összeköt minket a túlparttal, egykori birtokosainkkal, mentorainkkal, lelkipásztorainkkal, mint az örökkévalóság égi-földi jele.
FILMESEK FALA Zamárdi, Kossuth u.14
A Filmesek falát 2013-ban avatták fel, a település várossá válásának 5. évfordulója alkalmából. Az ötletgazda Csákovics Gyula polgármester volt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Kertmozi külső fala olyan filmművészek kézlenyomatát őrizze, akik valamilyen módon kötődnek Zamárdihoz vagy a Balatonhoz. Egy idő után azonban már nem számít ez a szempont, azt szeretné a város, ha minél több kiválóságunk kéznyomata megjelenjék a falon. Általában a színészek jelenlétében hangulatos ünnepség keretében avatjuk fel az új kéznyomatokat. A művészi kivitelezés Mecseki Hargita szobrász- és grafikusművészt dicséri. Kertmozink gyakorlatilag 1933 óta – igaz, az első még más helyen, a posta melletti parkoló helyén volt – szolgálja az itt élőket és a nyári vendégeket.
BALATON SZÍVE TÉR Zamárdi, Eötvös u. vége, Balaton part
A tér neve a Balatoni Játszadalom rendezvény során a vízben sok száz vagy ezernyi ember kézfogásával évente létre jövő szívre utal. Tervezője, Szentkúti Kiss Gábor ebből merített ihletet. A szív eszméhez jól illik a szobor kövének vöröses színe, és ugyancsak tudatos választásnak eredménye, hogy a térkő bazalt, hiszen ez is jellegzetes balatoni természeti kincsünk. A hangulatos parti terecskét Gál Ferenc cége valósította meg, ők faragták ki a szobrot is. A Balaton szíve tér hamar közkedveltté vált: fényképezik, sőt egymást fényképezik a szíven át az idejárók, nézik a szíven át is a naplementét, és esküvők is voltak már itt.
Szerelmesek hídja – Balaton szíve tér mellett
Újrakeltett egy balatoni legendát a Balaton szíve-hagyományunk alapján a Közösségi Ház. A Balaton szíve tér mellett található téglahíd a szerelmesek, házastársak kötelékének megerősítését szolgálja 2016 óta. Nálunk nem a „lakatolás” ennek módja, hanem a következő rítus: Álljatok a híd előtt a vörös kőre! Kézen fogva menjetek át a hídon a Balaton szíve-szoborhoz! Ha hűséget fogadtok egymásnak, az úrfi a szobor keleti, a kisasszony a nyugati feléhez kell, hogy álljon! Tenyeretekkel érintsétek meg a szív-szobrot, és aközben csókoljátok meg egymást! Így erősítitek meg hűségeteket egymás iránt! Ha örök hűséget fogadtok, a kisasszony a szíven át nyújtsa kezét leendő férjének! Isten áldása kísérje életeteket!
MALSCH PARK Zamárdi-Felső, Jegenye tér-Dessewffy u. kereszteződése
Zamárdinak 2001 óta testvértelepülése Malsch, a baden-württembergi városka. Kiss Jenőné és Werner Knopf polgármesterek írták alá a szerződést. A két település szövetségét hirdeti 2012 óta a Jegenye téri Malsch park és a tér szélén átvezető Malsch utca elnevezés. Az emlékmű – Lengyel István szobrászművész alkotása – a két város címerét mutatja szőlőlevelek között, hiszen mindkét település sok évszázados szőlő- és borkultúrával rendelkezik. A téravatón ünnepi beszédet mondott Werner Knopf malschi és Csákovics Gyula zamárdi polgármester.
EGÉSZSÉGKERT Zamárdi, Honvéd u.
Egy képviselő indítványozta 2018-ban, hogy az orvosi rendelőket és vendégházat övező kert legyen közpark, legyen funkciója és bővítse a város turisztikai kínálatát. A testületi döntést követően civilek, Hirschmann Attila, Fontányi Zsolt, az Egészségőr Egyesület tagjai álmodták meg és hozták létre az Egészségkertet a helyi Gamesz segítségével. Huszár László fafaragó kapuja és faoszlopai, rajta Kasza Kata táblácskái, valamint Bodrogi Éva művészi kerámia életfája adja az egészségkert jellegzetes hangulatát és karakterét. Az egyes stációk üzenetei a testi- lelki egészségőrzésre vonatkoznak, és egy kis gyógynövény parcella is az ide betérők rendelkezésére áll. Az egészségkertet 2018 pünkösdjén adták át a közönségnek.
Ha értesülni szeretne Zamárdi programjairól iratkozzon fel a hírlevelünkre!
Mi a Tourinform?
Magyarország közel 90 településén várja Önt az itthon és külföldön egyaránt jól ismert jelképpel jelzett turisztikai információs iroda, amelyben tájékozódhat a település, az adott térség, régió, sőt az
egész ország turisztikai kínálatáról. A Tourinform irodák munkatársai magyar és idegen nyelven készséggel tájékoztatják Önt szálláshelyekről, vendéglátóhelyekről, közlekedésről, programokról,
látnivalókról, turisztikai szolgáltatásokról.
Nyitva tartás
Főszezonon kívül:
szeptember 16-május 14.
Napi nyitvatartási idő:
Hétfő-Péntek: 9:00-17:00
Szombat – Vasárnap: zárva
Főszezonban:
Május 15-június 15.
Hétfő -Péntek: 9.00-17.00
Szombat: 9.00-13.00
Vasárnap: zárva
Június 16- augusztus 22.
Hétfő – Péntek: 9.00-18.00
Szombat: 9.00-18.00
Vasárnap: 9.00-17.00
Augusztus 23- szeptember 15.
Hétfő – Péntek: 9.00-17.00
Szombat: 9.00-13.00
Vasárnap: zárva