{"id":2904,"date":"2025-05-19T13:30:09","date_gmt":"2025-05-19T11:30:09","guid":{"rendered":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/?page_id=2904"},"modified":"2025-05-20T13:13:41","modified_gmt":"2025-05-20T11:13:41","slug":"vaskereszt-torteneti-attekintes","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/vaskereszt-torteneti-attekintes\/","title":{"rendered":"Vaskereszt t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9s"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t

FEJEZETEK A MAGYAR NEMZET T\u00d6RT\u00c9NELM\u00c9B\u0150L\n <\/h2>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

\u00a0<\/p>

\u201e<\/u><\/strong>Tiszteld \u0151seidet, mert rajtok kereszt\u00fcl nyert\u00e9l \u00e9letet \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9l Istent \u00e9s Haz\u00e1t.\u201d<\/strong><\/p>

(Wass Albert)<\/strong><\/p>

FEJEZETEK A MAGYAR NEMZET T\u00d6RT\u00c9NELM\u00c9B\u0150L<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>

895
<\/strong>\u201eVerecke h\u00edres \u00fatj\u00e1n j\u00f6ttem \u00e9n…\u201d
<\/strong>A magyarok bevonul\u00e1sa a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be \u2013 A honfoglal\u00e1s, leteleped\u00e9s kezdete<\/strong><\/p>

A honfoglal\u00e1s a magyars\u00e1g egyik legfontosabb esem\u00e9nye, amely t\u00f6bb szakaszban zajlott. El\u0151sz\u00f6r a Keleti-K\u00e1rp\u00e1tok h\u00e1g\u00f3in \u00e9s Erd\u00e9ly fel\u0151l a Tisz\u00e1nt\u00fal \u00e9s az alf\u00f6ldi ter\u00fcletek elfoglal\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nt meg. B\u00e1r a Dun\u00e1nt\u00fal megszerz\u00e9se neh\u00e9znek \u00edg\u00e9rkezett a magyarok sz\u00e1m\u00e1ra, a Tisza vid\u00e9k k\u00f6nnyen megh\u00f3d\u00edthat\u00f3 ter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edtott, hiszen itt csup\u00e1n szl\u00e1vok, avarok \u00e9s m\u00e1s t\u00f6red\u00e9k n\u00e9pelemek \u00e9ltek. E vid\u00e9ken egy \u00e9rdekes \u00e9s m\u00e1ig ismeretlen etnikum nyomai is felfedezhet\u0151k voltak, akiket a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny ma griffes-ind\u00e1s n\u00e9pnek nevez, saj\u00e1tos mot\u00edvumaik miatt. Ezt a n\u00e9pet L\u00e1szl\u00f3 Gyula (1910-1998) Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas magyar r\u00e9g\u00e9sz-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz \u00e9s egyetemi tan\u00e1r olyan magyarokkal azonos\u00edtotta, akik m\u00e1r 670 k\u00f6r\u00fcl a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be telep\u00fcltek. Ez az \u00fan. kett\u0151s honfoglal\u00e1s elm\u00e9lete.<\/p>

A magyarok \u00c1rp\u00e1d fejedelem vezet\u00e9s\u00e9vel a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n kereszt\u00fcl vonultak be a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be. A lassan \u00e1tvonul\u00f3 magyar t\u00f6rzseket nom\u00e1d beseny\u0151k t\u00e1madt\u00e1k h\u00e1tba. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00e1g\u00f3n \u00e1t vonult be a magyars\u00e1g.<\/p>

A honfoglal\u00e1s 895-ben kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s 900-ban fejez\u0151d\u00f6tt be. Ez id\u0151 alatt t\u00f6bb gy\u0151ztes csata eredm\u00e9nyek\u00e9nt az eg\u00e9sz K\u00e1rp\u00e1t-medence a magyarok birtok\u00e1ba ker\u00fclt.<\/p>

A magyarok korai t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l csak \u0151si mond\u00e1k maradtak fenn. Ilyen monda M\u00e9nr\u00f3t fiainak, Csaba kir\u00e1lyfinak, a csodaszarvasnak, a turulmad\u00e1rnak mes\u00e9s, sz\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nete.<\/p>

Arany J\u00e1nos: Rege a csodaszarvasr\u00f3l (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eSz\u00e1ll a mad\u00e1r, \u00e1grul \u00e1gra, <\/strong><\/p>

Sz\u00e1ll az \u00e9nek, sz\u00e1jrul sz\u00e1jra; <\/strong><\/p>

F\u0171 kiz\u00f6ld\u00fcl \u00f3 sirhanton, <\/strong><\/p>

Bajnok \u00e9bred h\u0151si lanton. <\/strong><\/p>

Vadat \u0171zni felj\u00f6v\u00e9nek <\/strong><\/p>

H\u0151s fiai sz\u00e9p En\u00e9hnek <\/strong><\/p>

Hunor s Magyar, k\u00e9t dalia, <\/strong><\/p>

K\u00e9t egytestv\u00e9r, M\u00e9nr\u00f3t fia.\u201d<\/strong><\/p>

907
<\/strong>\u201eHiszen legy\u0151zt\u00e9k \u0151k, a nagy frank sereget\u2026\u201d
<\/strong>A magyar seregek gy\u0151zelme Pozsonyn\u00e1l – Pann\u00f3nia visszaszerz\u00e9se<\/strong><\/p>

907. j\u00falius 4\u20135-\u00e9n v\u00edvt\u00e1k meg a magyar seregek a pozsonyi csat\u00e1t, amely a korai magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyobb gy\u0151zelm\u00e9vel z\u00e1rult. A Magyar Nagyfejedelems\u00e9g felmorzsolta a Keleti Frank Birodalom t\u00e1mad\u00f3 hadsereg\u00e9t. A pozsonyi csata l\u00e9nyeg\u00e9ben szentes\u00edtette a honfoglal\u00e1st, egy\u00fattal megalapozta a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai folytat\u00e1s\u00e1t.<\/p>

A gy\u0151zelem ut\u00e1n 123 \u00e9vig nem indult \u00fajabb t\u00e1mad\u00e1s nyugatr\u00f3l haz\u00e1nk fel\u00e9. A pozsonyi csata a magyar hadt\u00f6rt\u00e9net egyik legfontosabb gy\u0151zelme volt, melyet \u0151seink els\u0151sorban a reflex\u00edjnak, \u00e9s nom\u00e1d harcmodoruknak k\u00f6sz\u00f6nhettek. Az ellens\u00e9geink nem ismert\u00e9k sem a fegyver hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, sem a magyarok taktik\u00e1j\u00e1t, ez\u00e9rt t\u00falerej\u00fck dac\u00e1ra k\u00f6nny\u0171 pr\u00e9d\u00e1nak bizonyultak a t\u00f6rzssz\u00f6vets\u00e9g er\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a csata szil\u00e1rdan biztos\u00edtotta hely\u00fcnket Eur\u00f3pa k\u00f6zep\u00e9n, s\u0151t a 10. sz\u00e1zad leger\u0151sebb katonai hatalm\u00e1v\u00e1 tette haz\u00e1nkat a kontinensen. A gy\u0151ztes csata lehet\u0151v\u00e9 tette a k\u00e9s\u0151bbi er\u0151s magyar kir\u00e1lys\u00e1g kialakul\u00e1s\u00e1t, a kelet-eur\u00f3pai hegem\u00f3ni\u00e1nk megteremt\u00e9s\u00e9t, majd a vir\u00e1gz\u00f3 \u00c1rp\u00e1d-kor ut\u00e1n, a magyar nagyhatalom megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t.<\/p>

Ezt k\u00f6vet\u0151en 907 \u00e9s 927 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r a t\u00e1voli orsz\u00e1gok fel\u00e9 is ir\u00e1nyultak t\u00e1mad\u00e1sok. 933 \u00e9s 970 k\u00f6z\u00f6tt a kalandoz\u00e1sok lez\u00e1rul\u00e1sa, majd az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s id\u0151szaka k\u00f6vetkezett.<\/p>

De\u00e1k-S\u00e1rosi L\u00e1szl\u00f3: A pozsonyi csata, 907 \u2013 eposz (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eH\u00e1romszoros er\u0151vel<\/strong><\/p>

J\u00f6ttek, mint Nagy K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r<\/strong><\/p>

Egy \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban.<\/strong><\/p>

Megsemmis\u00edtett\u00fck \u0151ket<\/strong><\/p>

Istennek s \u00c1rp\u00e1dnak had\u00e1val.<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

Elesett itt Theotm\u00e1r,<\/strong><\/p>

Luitpold \u00e9s Sieghard herceg,<\/strong><\/p>

S tizenkilenc bajor f\u0151\u00far.<\/strong><\/p>

Meg\u00edrj\u00e1k-e a kr\u00f3nik\u00e1k?<\/strong><\/p>

Meg\u0151rzi \u00fagyis az \u00e9nek\u00fcnk.<\/strong><\/p>

Tudja meg a nagy vil\u00e1g,<\/strong><\/p>

M\u00edg csak magyar \u00e9l e F\u00f6ld\u00f6n,<\/strong><\/p>

Ide ellens\u00e9g ne j\u00f6jj\u00f6n,<\/strong><\/p>

Orsz\u00e1gunk itt fog virulni<\/strong><\/p>

Ezersz\u00e1z \u00e9vig \u00e9s m\u00e9g tov\u00e1bb!\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1222
<\/strong>\u201eHosszas tan\u00e1cskoz\u00e1s ut\u00e1n a kir\u00e1ly \u00e9s orsz\u00e1g egyet\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel k\u00f6lt ama h\u00edres V\u00e9gez\u00e9s, melyben mind a n\u00e9pnek jussai vil\u00e1gosban magyar\u00e1ztatnak, mind a kir\u00e1lyi f\u00f6ls\u00e9g\u00e9 meghat\u00e1roztatnak.\u201d
Az Aranybulla kir\u00e1lyi oklev\u00e9l kiad\u00e1sa – A nemess\u00e9g jogainak r\u00f6gz\u00edt\u00e9se<\/strong><\/p>

Az Aranybulla az a neves, arany f\u00fcgg\u0151 pecs\u00e9ttel ell\u00e1tott kir\u00e1lyi oklev\u00e9l, melyet 1222. \u00e1prilis 24-\u00e9n Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron adott ki II. Andr\u00e1s \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1ly, \u00e9s 1848-ig alapjaiban r\u00f6gz\u00edtette a magyar nemess\u00e9g kiv\u00e1lts\u00e1gait \u00e9s jogait.<\/p>

Az Aranybulla 31 cikkely\u00e9nek egyik r\u00e9sze a kir\u00e1ly kor\u00e1bbi p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s birtokpolitik\u00e1j\u00e1ra vonatkozott. Az ide tartoz\u00f3 cikkelyek tiltott\u00e1k az idegenek r\u00e9sz\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tov\u00e1bbi birtokadom\u00e1nyoz\u00e1sokat, \u00e9s a b\u00e1rki r\u00e9sz\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g \u00e9s hivatalhalmoz\u00e1sokat. Az Aranybulla legfontosabb m\u00e1sik r\u00e9sze r\u00f6gz\u00edtette a b\u00e1r\u00f3k \u00e9s f\u0151k\u00e9nt a szerviensek, azaz a kir\u00e1ly szabad szolg\u00e1inak jogait. A jogok k\u00f6zt f\u0151 helyet foglalt el, az eg\u00e9szen 1848-ig \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 nemesi ad\u00f3mentess\u00e9g, \u00e9s a szerviensek szolg\u00e1lati birtokainak \u00f6r\u00f6kbirtokk\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa. Az Aranybulla szab\u00e1lyozta a nemesek hadba vonul\u00e1s\u00e1t is, \u00e9s el\u0151\u00edrta, hogy a nemes saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n csak a kir\u00e1ly szav\u00e1ra, \u00e9s csak akkor k\u00f6teles hadba vonulni, ha az orsz\u00e1got k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s \u00e9ri. A rendelet kir\u00e1lyi betart\u00e1s\u00e1t az ellen\u00e1ll\u00e1si z\u00e1rad\u00e9k garant\u00e1lta, mely kimondta, hogy a nemesek a h\u0171tlens\u00e9g v\u00e9tke n\u00e9lk\u00fcl ellen\u00e1llhatnak, ha a kir\u00e1ly az Aranybulla rendelkez\u00e9seit megszegn\u00e9. Az Aranybulla t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9ge, hogy 600 \u00e9vre szab\u00e1lyozta a nemess\u00e9g \u00e9s a szerviensek jogait.<\/p>

V\u00e1rady Endre: Az Aranybulla eml\u00e9kezete (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eNem puszt\u00edt e honban<\/strong><\/p>

t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r az \u00f6nk\u00e9ny,<\/strong><\/p>

g\u00e1tat szabott n\u00e9ki<\/strong><\/p>

Aranybulla t\u00f6rv\u00e9ny.<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

Aranybulla f\u00e9nye<\/strong><\/p>

\u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t<\/strong><\/p>

ragyogta orsz\u00e1gunk,<\/strong><\/p>

szolg\u00e1lta a haz\u00e1t.\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1301
<\/strong>\u201eAz \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z utols\u00f3 arany\u00e1gacsk\u00e1ja\u2026\u201d
<\/strong>Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1sa – A vegyesh\u00e1zi magyar kir\u00e1lyok kor\u00e1nak kezdete<\/strong><\/p>

III. Andr\u00e1s uralkod\u00e1sa (1290-1301) a riv\u00e1lis b\u00e1r\u00f3kkal folytatott harcokkal telt el. Ellenfeleivel szemben Andr\u00e1s r\u00e9szben a f\u0151paps\u00e1gra, r\u00e9szben a kialakul\u00f3 nemess\u00e9gre igyekezett t\u00e1maszkodni. Ezzel \u00fajabb l\u00f6k\u00e9st adott az \u00fan. rendis\u00e9g kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, amely az 1298-as pesti orsz\u00e1gos gy\u0171l\u00e9sen m\u00e1r teljes val\u00f3j\u00e1ban mutatkozott meg. A hatalmi egyens\u00faly megteremt\u00e9se egyel\u0151re azonban hossz\u00fat\u00e1von nem siker\u00fclt. 1301. janu\u00e1r 14-\u00e9n, amikor III. Andr\u00e1s fi\u00faut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl hunyt el, bek\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt az \u00fan. interregnum id\u0151szaka (1301-1308). A tartom\u00e1nyurak saj\u00e1t jel\u00f6ltjeiket pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k tr\u00f3nra juttatni. A tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151k mindegyike az \u00c1rp\u00e1dok n\u0151i \u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott. A tr\u00f3nharcok miatt anarchia uralkodott az orsz\u00e1gban. 1308-ban a d\u00e9lvid\u00e9ki b\u00e1r\u00f3k \u00e1ltal t\u00e1mogatott Anjou K\u00e1roly R\u00f3bert (1308-1342) kez\u00e9be ker\u00fclt a hatalom. \u0150t fia, I. (Nagy) Lajos k\u00f6vette a tr\u00f3non (1342-1382), aki apja politik\u00e1j\u00e1t igyekezett folytatni, igen jelent\u0151sek az 1351-ben hozott t\u00f6rv\u00e9nyei (\u0151sis\u00e9g, kilenced, \u00farisz\u00e9k). Hal\u00e1la ut\u00e1n l\u00e1nya M\u00e1ria uralkodott (1382-1387), majd annak f\u00e9rje Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) lett a kir\u00e1ly, aki k\u00e9s\u0151bb a n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1ri poz\u00edci\u00f3t is bet\u00f6lt\u00f6tte. Ez az id\u0151szak m\u00e1r a T\u00f6r\u00f6k Birodalom h\u00f3d\u00edt\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seinek a korszaka, amelynek meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban a magyar \u00e1llam k\u00f6zponti szerepet v\u00e1llalt. Ekkor t\u0171nt fel Hunyadi J\u00e1nos, akinek korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1ga idej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt a legnagyobb magyar t\u00f6r\u00f6kellenes k\u00fczdelem.<\/p>

Remete Farkas L\u00e1szl\u00f3: Gesta Hungarorum et Magyarorum (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eKarobert\u00f3, orsz\u00e1gszerte, F\u0151uraknak had\u00e1t verte<\/strong><\/p>

Ki r\u00e1 t\u00e1madt, felkoncolta, Vagyonukat elkobozta.<\/strong><\/p>

Nagybirtokot visszavette, Kincst\u00e1r jav\u00e1t megn\u00f6velte<\/strong><\/p>

\u00c9rdemeket jutalmazta. V\u00e1rat, f\u00f6ldet \u2013 ranghoz adta,<\/strong><\/p>

Tekint\u00e9ly\u00e9t megn\u00f6velte, Al-Duna r\u00e9szt visszanyerte.<\/strong><\/p>

Havaselv\u00e9t m\u00e1r nem b\u00edrta, De gyep\u0171it megtartotta.<\/strong><\/p>

\u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy magyar n\u00e9pe, \u2019Mely sz\u00f3ratott sz\u00e9jjel-szerte,<\/strong><\/p>

Er\u0151s, gondos kir\u00e1lyt kapott, Aki jogot, b\u00e9k\u00e9t adott.\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1456
<\/strong>\u201eCsillag t\u0171nt fel, f\u00e9nyes csillag,..\u201d
<\/strong>A magyarok gy\u0151zelme N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rn\u00e1l a t\u00f6r\u00f6k hadak felett – Hunyadi J\u00e1nos legnagyobb katonai sikere<\/strong><\/p>

A Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g a 15. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re meglehet\u0151sen z\u0171rzavaros \u00e1llapotba ker\u00fclt. Ekkor v\u00e1lasztott\u00e1k Hunyadi J\u00e1nost korm\u00e1nyz\u00f3v\u00e1. R\u00e1ad\u00e1sul ebben az id\u0151szakban egyre fenyeget\u0151bb vesz\u00e9lyt jelentett a T\u00f6r\u00f6k Birodalom folyamatos t\u00e1mad\u00e1sa. 1456-ban a t\u00f6r\u00f6k megindult, \u00e9s ostrom al\u00e1 vette N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rt. A n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri diadal a magyar\u2013t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fak egyik jelent\u0151s esem\u00e9nye, amelynek sor\u00e1n 1456. j\u00falius 4\u201321. k\u00f6z\u00f6tt a kereszt\u00e9nyek (magyarok \u00e9s szerbek) Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly vezet\u00e9s\u00e9vel h\u0151siesen v\u00e9dt\u00e9k N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r (a mai Belgr\u00e1d) v\u00e1r\u00e1t II. Mehmed t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n nagy t\u00faler\u0151ben lev\u0151 ostroml\u00f3 sereg\u00e9vel szemben. Majd a v\u00e9d\u0151kh\u00f6z 10 ezer katon\u00e1j\u00e1val id\u0151k\u00f6zben csatlakoz\u00f3 Hunyadi J\u00e1nos vezet\u00e9s\u00e9vel, Kapisztr\u00e1n J\u00e1nos 30\u201335 ezer keresztes\u00e9vel k\u00f6z\u00f6sen j\u00falius 22-\u00e9n, a v\u00e1r melletti csat\u00e1ban legy\u0151zt\u00e9k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket.<\/p>

A nagy gy\u0151zelem adta lehet\u0151s\u00e9get Hunyadi J\u00e1nos k\u00e9s\u0151bb nem tudta kiakn\u00e1zni, mivel a hadit\u00e1borban d\u00fal\u00f3 pestisj\u00e1rv\u00e1ny \u0151t is el\u00e9rte, \u00e9s 1456. augusztus 11-\u00e9n Zimonyban elhunyt. A n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri diadal azonban k\u00f6zel 70 \u00e9vre t\u00e1vol tartotta a T\u00f6r\u00f6k Birodalmat Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l. A d\u00e9li harangsz\u00f3 pedig, amelyet III. Calixtus p\u00e1pa m\u00e9g 1456. j\u00fanius 29-\u00e9n rendelt el a N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r elleni t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1s kiv\u00e9d\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sk\u00e9nt, a diadal ut\u00e1n a gy\u0151zelem jelk\u00e9pe lett. 1456 \u00f3ta N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r a h\u0151siess\u00e9g, az akarat, az \u00f6sszefog\u00e1s gy\u0151zelm\u00e9nek jelk\u00e9pe.<\/p>

Janus Pannonius: Hunyadi J\u00e1nosnak, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly atyj\u00e1nak s\u00edrfelirata<\/strong><\/p>

\u201ePannonf\u00f6ld b\u00e1sty\u00e1ja, t\u00f6r\u00f6k had mennyk\u00f6ve, J\u00e1nos<\/strong><\/p>

\u00c1lmodik itt, ha ugyan fedheti s\u00edr r\u00f6ge \u0151t.<\/strong><\/p>

Mert ahogyan Belgr\u00e1dn\u00e1l gy\u0151z\u00f6tt volt a pog\u00e1nyon:<\/strong><\/p>

Lett a hal\u00e1lon is \u00far, s l\u00e1tta meg \u00e9lve a mennyt.<\/strong><\/p>

\u0150s Capit\u00f3liumot koszor\u00fas diadalmenet \u00e9l\u00e9n<\/strong><\/p>

Sok h\u0151s j\u00e1rta be \u2013 \u00e1m \u00e9gbe csak ez maga sz\u00e1llt.\u201d<\/strong><\/p>

(Csorba Gy\u0151z\u0151 ford\u00edt\u00e1sa)<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1458
<\/strong>\u201eBontja a szent lobog\u00f3t, viszi M\u00e1ty\u00e1s a t\u00f6r\u00f6k ellen\u2026\u201d
Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1s\u00e1nak kezdete – Az er\u0151s magyar \u00e1llam megteremt\u00e9se<\/strong><\/p>

Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s (1443-1490) hatalomra jut\u00e1sa nem \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si \u00faton val\u00f3sult meg, emiatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy sz\u00fcks\u00e9ge volt a t\u00e1rsadalom elfogad\u00e1s\u00e1ra. Tr\u00f3nra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t (1458) k\u00f6vet\u0151en nem sokkal \u00e1t\u00fct\u0151 erej\u0171 reformokat hajtott v\u00e9gre. Politikai c\u00e9ljainak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz els\u0151k\u00e9nt az \u00e1llami bev\u00e9telek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re volt sz\u00fcks\u00e9g, ez\u00e9rt biztos alapokra helyezte a gazdas\u00e1got. M\u00e1ty\u00e1s \u00fajj\u00e1szervezte az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1st. Az \u00f6sszes addigi ad\u00f3t elt\u00f6r\u00f6lte, \u00e9s az \u00faj ad\u00f3t nem port\u00e1nk\u00e9nt, hanem h\u00e1ztart\u00e1sonk\u00e9nt szedt\u00e9k, nemcsak a telkes jobb\u00e1gyokt\u00f3l, hanem a zsell\u00e9rekt\u0151l \u00e9s a jobb\u00e1gytelken \u00fcl\u0151 nemesekt\u0151l is. A legfontosabb ad\u00f3 a rendk\u00edv\u00fcli hadiad\u00f3 lett. Ezen int\u00e9zked\u00e9sek megteremtett\u00e9k a fejlett zsoldossereghez \u2013 a h\u00edres Fekete sereg \u2013 sz\u00fcks\u00e9ges anyagi h\u00e1tteret. M\u00e1ty\u00e1s a t\u00f6r\u00f6k elleni harcot csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek tekintette. 1463-ban bevette Jajc\u00e1t, 1476-ban elfoglalta Szab\u00e1csot. Erre a k\u00e9t er\u0151ss\u00e9gre alapozta az \u00fajonnan ki\u00e9p\u00edtett \u00e9s meger\u0151s\u00edtett d\u00e9li v\u00e9gv\u00e1rvonalat. 1479-ben Kinizsi P\u00e1l gy\u0151zelmet aratott Keny\u00e9rmez\u0151n\u00e9l a bet\u00f6r\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k felett. M\u00e1ty\u00e1s t\u00e1voli c\u00e9lja volt a n\u00e9met kir\u00e1lyi c\u00edm megszerz\u00e9se. Ennek el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben elfoglalta Szil\u00e9zi\u00e1t \u00e9s Morvaorsz\u00e1got, az 1480-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n pedig t\u00e1mad\u00e1sokat ind\u00edtott Ausztria ter\u00fclet\u00e9re, \u00e9s 1485-ben bevette B\u00e9cset. Hunyadi M\u00e1ty\u00e1st okkal nevezik az egyik legnagyobb magyar uralkod\u00f3nak, hiszen hadvez\u00e9ri strat\u00e9gi\u00e1ja, belpolitikai reformjai mind korszakalkot\u00f3nak tekinthet\u0151k. Ezen k\u00edv\u00fcl kiemelked\u0151 az a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g is, amelyet h\u00e1trahagyott. M\u00e1ty\u00e1s udvara az eur\u00f3pai renesz\u00e1nsz \u00e9s humanizmus egyik fellegv\u00e1ra lett, a Corvin\u00e1knak nevezett t\u00f6bb ezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1ra szint\u00e9n eur\u00f3pai h\u00edr\u0171v\u00e9 tette.<\/p>

M\u00e1ty\u00e1s dinaszti\u00e1t akart alap\u00edtani. Az orsz\u00e1g nagyurait f\u00f6leskette t\u00f6rv\u00e9nytelen fia, Corvin J\u00e1nos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. Hal\u00e1la ut\u00e1n azonban hatalmi harcok kezd\u0151dtek, melyb\u0151l Jagello II. Ul\u00e1szl\u00f3 ker\u00fclt ki gy\u0151ztesen.<\/p>

Antonio Bonfini: M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly budai palot\u00e1ja<\/strong><\/p>

\u201e\u00c9p\u00edtett palot\u00e1k, \u00f6nt\u00f6tt szobrok, remek ajt\u00f3k hirdetik,<\/strong><\/p>

\u00f3 M\u00e1ty\u00e1s, nagyszer\u0171 szellemedet.<\/strong><\/p>

Sok diadalt nyert\u00e9l, neved nem eny\u00e9szik. \u00d6r\u00f6kk\u00e9<\/strong><\/p>

\u0151rzi \u00e9rc, m\u00e1rv\u00e1ny, virtusod \u00e9s a bet\u0171.\u201d<\/strong><\/p>

(Ger\u00e9b L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1sa)<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1613-1629
<\/strong>\u201e\u00d3 vajha, avagy ne sz\u00fcletett, avagy \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9lt volna!”
<\/strong>Erd\u00e9ly aranykora \u2013 Bethlen G\u00e1bor fejedelems\u00e9ge<\/strong><\/p>

Bethlen G\u00e1bor (1580\u20131629) erd\u00e9lyi fejedelem (1613\u20131629), I. G\u00e1bor n\u00e9ven megv\u00e1lasztott magyar kir\u00e1ly (1620\u20131621), a 17. sz\u00e1zadi magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legjelent\u0151sebb szem\u00e9lyis\u00e9ge. P\u00e1lyafut\u00e1sa kezdet\u00e9n h\u00edven szolg\u00e1lta B\u00e1thory Zsigmondot, Sz\u00e9kely M\u00f3zest, Bocskai Istv\u00e1nt \u00e9s B\u00e1thory G\u00e1bort, majd amikor ez ut\u00f3bbi a Habsburgokkal akart sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9pni, szembefordult vele, \u00e9s mag\u00e1t v\u00e1laszttatta fejedelemnek. Uralkod\u00e1sa alatt megszil\u00e1rd\u00edtotta Erd\u00e9ly helyzet\u00e9t, az orsz\u00e1g gazdas\u00e1ga (\u00faj b\u00e1ny\u00e1kat nyitott, aranyp\u00e9nzt veretett) \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9lete egyar\u00e1nt fejl\u0151d\u00e9snek indult. Ezt az id\u0151szakot \u00e1ltal\u00e1ban \u201eErd\u00e9ly aranykora\u201d n\u00e9ven ismerik. Sikeresen er\u0151s k\u00f6zponti hatalmat alak\u00edtott ki. Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri udvar\u00e1t politikai \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si k\u00f6zpontt\u00e1 fejlesztette, ugyanitt 1622-ben reform\u00e1tus f\u0151iskol\u00e1t is alap\u00edtott. T\u00e1mogatta a magyar di\u00e1kok k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyait, azaz a peregrin\u00e1ci\u00f3 mozgalm\u00e1t, f\u0151leg a polg\u00e1ri fejl\u0151d\u00e9s \u00e9l\u00e9n j\u00e1r\u00f3 Hollandi\u00e1ban \u00e9s Angli\u00e1ban. K\u00fclf\u00f6ldr\u0151l zen\u00e9szeket, fest\u0151ket, t\u00e1ncosokat \u00e9s egy\u00e9b m\u0171v\u00e9szeket h\u00edvott be. Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri k\u00f6zpontj\u00e1ba it\u00e1liai mestereket h\u00edv \u00e9p\u00edtettek renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa palot\u00e1t. A k\u00f6nyvt\u00e1rfejleszt\u00e9st szolg\u00e1lta a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri nyomda alap\u00edt\u00e1sa, illetve a m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u0151 debreceni, brass\u00f3i nyomd\u00e1k t\u00e1mogat\u00e1sa. Ezekben a nyomd\u00e1kban a hitvit\u00e1z\u00f3 iratok, pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3gy\u0171jtem\u00e9nyek, bibliai k\u00f6nyvek magyar\u00e1zatai mellett az \u00e1llamigazgat\u00e1st seg\u00edt\u0151 kiadv\u00e1nyok is megjelentek. Nemcsak magyar, de n\u00e9met, latin, szlov\u00e1k, s\u0151t rom\u00e1n nyelven.<\/p>

Bethlen kiv\u00e1l\u00f3 hadvez\u00e9r \u00e9s diplomata volt. Hadsereg\u00e9nek fegyverzeti \u00e9s szervezeti elmaradotts\u00e1g\u00e1t \u00fcgyes haditervekkel ellens\u00falyozta, katonai akci\u00f3it a meglepet\u00e9sre \u00e9s gyorsas\u00e1gra \u00e9p\u00edtette. Mindh\u00e1rom Habsburg-ellenes hadj\u00e1rat\u00e1t Erd\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151ny\u00f6s b\u00e9k\u00e9vel tudta lez\u00e1rni. Bethlen G\u00e1bor 1629. november 15-\u00e9n hunyt el Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron.<\/p>

Rem\u00e9nyik S\u00e1ndor: Az \u00e1lorc\u00e1s magyar (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eEl\u0151re k\u00e9t l\u00e9p\u00e9s, meg vissza h\u00e1rom,<\/strong><\/p>

Kett\u0151 kelet, kett\u0151 nyugat fel\u00e9:<\/strong><\/p>

Az \u00f6rd\u00f6g\u00f6kkel kellett cimbor\u00e1lni<\/strong><\/p>

L\u00e1tszatb\u00f3l n\u00e9ha, – mind\u00edg Isten\u00e9rt!<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

\u0150 lett az \u00faj, \u00e1lorc\u00e1s magyar,<\/strong><\/p>

A k\u00e9rdez\u0151: Ki l\u00e1tott engemet?<\/strong><\/p>

Az alkudozva is f\u00e9lelmes \u00far,<\/strong><\/p>

A hajlongva is t\u00f6retlen gerinc.<\/strong><\/p>

Messze maradtak M\u00e1ty\u00e1s cs\u00facsai,<\/strong><\/p>

De Erd\u00e9ly \u00e9p\u00fclt az \u00e1larc alatt<\/strong><\/p>

S a magyar m\u00e9rleg egyens\u00falya l\u0151n<\/strong><\/p>

Vil\u00e1g-s\u00falyok vak zuhan\u00e1sa k\u00f6zt.\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1703-1711
<\/strong>\u201eHaz\u00e1nk szentje, szabads\u00e1g vez\u00e9re\u2026\u201d <\/strong>R\u00e1k\u00f3czi Ferenc szabads\u00e1gharca a Habsburg abszolutizmus ellen – Az \u00fajkori magyar szabads\u00e1geszm\u00e9ny megsz\u00fclet\u00e9se<\/strong><\/p>

II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc (1676-1735) neve szorosan \u00f6sszef\u00fcgg az \u00e1ltala 1703-ban ind\u00edtott R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharccal, melyben a teljes \u00e1llami f\u00fcggetlens\u00e9get k\u00edv\u00e1nta visszaszerezni a Habsburg Birodalomt\u00f3l. E c\u00e9lnak megfelel\u0151en v\u00e1lasztott\u00e1k Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g vez\u00e9rl\u0151 fejedelm\u00e9v\u00e9. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legjelent\u0151sebb szabads\u00e1gharca volt, amelyben II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc vezette a kurucokat a Habsburg uralom ellen. B\u00e1r a harc v\u00e9g\u00fcl kudarcba fulladt, a nemzeti \u00f6ntudatot er\u0151s\u00edtette, \u00e9s R\u00e1k\u00f3czi eml\u00e9ke ma is \u00e9l. A szabads\u00e1gharc idej\u00e9n Magyarorsz\u00e1g lakoss\u00e1ga jelent\u0151s t\u00e1rsadalmi \u00f6sszetart\u00e1sr\u00f3l tett tan\u00fabizonys\u00e1got, amely a mai napig p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171.<\/p>

1711. febru\u00e1r 21-\u00e9n II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc elhagyta Magyarorsz\u00e1got, miut\u00e1n a felkel\u00e9s a szatm\u00e1ri b\u00e9ke fel\u00e9 k\u00f6zeledett. R\u00e1k\u00f3czi nem fogadta el a b\u00e9ke felt\u00e9teleit, amelyek ugyan biztos\u00edtott\u00e1k a nemesi jogokat, de nem garant\u00e1lt\u00e1k a Habsburg-ellenes f\u00fcggetlens\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9sek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ez\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba, majd Franciaorsz\u00e1gba, v\u00e9g\u00fcl T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba menek\u00fclt, ahol \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig emigr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9lt. T\u00e1voz\u00e1sa a szabads\u00e1gharc v\u00e9g\u00e9t \u00e9s a Habsburg-uralom megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1t jelentette Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>

R\u00e1k\u00f3czi t\u00f6bbet jelent a magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nelmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1nak egyik alakj\u00e1n\u00e1l. A magyar szabads\u00e1g \u00f6r\u00f6k jelk\u00e9pe, aki a f\u00e9nyes karrier helyett a szolg\u00e1latot v\u00e1lasztotta. Erk\u00f6lcsi tart\u00e1sa, az \u00f6v\u00e9i\u00e9rt mindent fel\u00e1ldoz\u00f3 odaad\u00e1sa p\u00e9lda ma is mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>

Pet\u0151fi S\u00e1ndor: R\u00e1k\u00f3czi (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eHaz\u00e1nk szentje, szabads\u00e1g vez\u00e9re,<\/strong><\/p>

S\u00f6t\u00e9t \u00e9jben f\u00e9nyes csillagunk,<\/strong><\/p>

Oh R\u00e1k\u00f3czi, kinek eml\u00e9k\u00e9re<\/strong><\/p>

L\u00e1ngolunk \u00e9s s\u00edrva fakadunk\u2026\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1848
<\/strong>\u201eTalpra magyar, h\u00ed\u2019 a haza\u2026\u201d
<\/strong>A magyarok forradalma \u00e9s szabads\u00e1gharca az osztr\u00e1kok ellen \u2013 A magyar nemzeti identit\u00e1s alapvet\u00e9seinek megjelen\u00e9se<\/strong><\/p>

Az 1848-as forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151zm\u00e9nye a Habsburg \u00f6nk\u00e9nyuralommal szemben \u00e9bredez\u0151 magyar nemzeti gondolat, amely egyre nagyobb \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got k\u00f6vetelt haz\u00e1nknak. A magyar nyelv haszn\u00e1lat\u00e1nak v\u00e1gya (1848-ig a latin \u00e9s a n\u00e9met voltak Magyarorsz\u00e1g hivatalos nyelvei) a tudom\u00e1ny, az oktat\u00e1s, a m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s a politika ter\u00fclet\u00e9n is \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a f\u00fcggetlens\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9sekkel. A politikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat s\u00fcrget\u0151 folyamatok t\u00e1rsadalmiv\u00e1 fejl\u0151dtek: Magyarorsz\u00e1g polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak sz\u00fclet\u00e9snapja lett 1848. m\u00e1rcius 15-e.<\/p>

Az 1848-49-es magyar forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc a magyar nemzettudat, identit\u00e1s alakul\u00e1s\u00e1nak egyik legfontosabb esem\u00e9nye. Rendk\u00edv\u00fclis\u00e9g\u00e9t n\u00f6veli, hogy 1848 eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1n v\u00e9gs\u00f6pr\u0151 forradalmi hull\u00e1m\u00e1nak egyetlen tart\u00f3s, szabads\u00e1gharcba, jelent\u0151s katonai sikereket is felmutatni k\u00e9pes fegyveres ellen\u00e1ll\u00e1sba torkoll\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9se volt. A v\u00e9g\u00fcl csak az orosz beavatkoz\u00e1s miatt elbuk\u00f3 szabads\u00e1gharchoz kapcsol\u00f3d\u00f3 h\u0151sies \u00e9s tragikus esem\u00e9nyek szinte mitikus t\u00e1vlat\u00fa t\u00f6rt\u00e9netekk\u00e9 form\u00e1l\u00f3dtak nemzeti eml\u00e9kezet\u00fcnkben.<\/p>

Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s, K\u00f6lcsey Ferenc, Lovassy L\u00e1szl\u00f3, Vasv\u00e1ri P\u00e1l, J\u00f3kai M\u00f3r, Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, Pet\u0151fi S\u00e1ndor, Kossuth Lajos, De\u00e1k Ferenc, E\u00f6tv\u00f6s P\u00e1l, Battyh\u00e1ny Lajos, Irinyi J\u00e1nos \u00e9s J\u00f3zsef, Ny\u00e1ry P\u00e1l, G\u00f6rgei Art\u00far \u00e9s az aradi v\u00e9rtan\u00fak: er\u0151t ad\u00f3 h\u0151s\u00f6k, akik a haza \u00e9s halad\u00e1s eszm\u00e9it val\u00f3ban szem el\u0151tt tartva, ak\u00e1r \u00e9let\u00fck \u00e1r\u00e1n is k\u00fczd\u00f6ttek a magyar szabads\u00e1g\u00e9rt.<\/p>

Pet\u0151fi S\u00e1ndor: Nemzeti dal (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201eA magyar n\u00e9v megint sz\u00e9p lesz,<\/strong><\/p>

M\u00e9lt\u00f3 r\u00e9gi nagy hir\u00e9hez;<\/strong><\/p>

Mit r\u00e1kentek a sz\u00e1zadok,<\/strong><\/p>

Lemossuk a gyal\u00e1zatot!<\/strong><\/p>

A magyarok isten\u00e9re<\/strong><\/p>

Esk\u00fcsz\u00fcnk,<\/strong><\/p>

Esk\u00fcsz\u00fcnk, hogy rabok tov\u00e1bb<\/strong><\/p>

Nem lesz\u00fcnk!<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

Hol s\u00edrjaink domborulnak,<\/strong><\/p>

Unok\u00e1ink leborulnak,<\/strong><\/p>

\u00c9s \u00e1ld\u00f3 im\u00e1ds\u00e1g mellett<\/strong><\/p>

Mondj\u00e1k el szent neveinket.<\/strong><\/p>

A magyarok isten\u00e9re<\/strong><\/p>

Esk\u00fcsz\u00fcnk,<\/strong><\/p>

Esk\u00fcsz\u00fcnk, hogy rabok tov\u00e1bb<\/strong><\/p>

Nem lesz\u00fcnk!\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1920
<\/strong>\u201eS t\u0151b\u0151l lev\u00e1gott kezek f\u00e1jdalma a t\u00e1jban\u2026\u201d
<\/strong>A trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum – Magyarorsz\u00e1g ter\u00fcleteinek megcsonk\u00edt\u00e1sa<\/strong><\/p>

A trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum a magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek egyik legnagyobb trag\u00e9di\u00e1ja. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas veres\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben a haz\u00e1nkra m\u00e9rt b\u00fcntet\u00e9s s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt.<\/p>

1920. j\u00fanius 4-\u00e9n a versailles-i Nagy-Trianon kast\u00e9lyban al\u00e1\u00edrt szerz\u0151d\u00e9s, ami legink\u00e1bb dikt\u00e1tum volt, nagy m\u00e9rt\u00e9kben megv\u00e1ltoztatta Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1t-medence sors\u00e1t. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a gy\u0151ztes hatalmak \u00e1ltal meghat\u00e1rozott b\u00e9kefelt\u00e9telek dr\u00e1mai hat\u00e1ssal voltak a magyar nemzetre, gazdas\u00e1gilag, kultur\u00e1lisan egyar\u00e1nt. Az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek k\u00e9tharmad\u00e1t \u00e9s lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint fel\u00e9t elvesztette. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclete 282.870 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter volt, a trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum ebb\u0151l 62.937 n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert \u00edt\u00e9lt Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak, 20.956 n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert Szerbi\u00e1nak. 102.787 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter jutott Rom\u00e1ni\u00e1nak, ez egymag\u00e1ban nagyobb ter\u00fclet ann\u00e1l, amennyit Magyarorsz\u00e1g megtarthatott: az osztr\u00e1kok annekt\u00e1lta 5055 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter h\u00edj\u00e1val \u00f6sszesen 91.114 n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert.<\/p>

A szerz\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei m\u00e1ig meghat\u00e1rozz\u00e1k a r\u00e9gi\u00f3 geopolitikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyait. Magyarorsz\u00e1g elvesztette jelent\u0151s ter\u00fcleteit, k\u00f6zt\u00fck Erd\u00e9lyt, Felvid\u00e9ket, D\u00e9lvid\u00e9ket \u00e9s K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t. T\u00f6bb milli\u00f3 magyar ker\u00fclt a hat\u00e1rokon k\u00edv\u00fclre, kisebbs\u00e9gi sorba k\u00e9nyszer\u00edtve.<\/p>

Trianon eml\u00e9ke azonban nem csup\u00e1n a vesztes\u00e9gr\u0151l \u00e9s a f\u00e1jdalomr\u00f3l sz\u00f3l, hanem az \u00f6sszetartoz\u00e1sr\u00f3l, a megmarad\u00e1sr\u00f3l \u00e9s az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9sr\u0151l is.<\/p>

Juh\u00e1sz Gyula: Trianon (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

Nem kell besz\u00e9lni r\u00f3la sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk re\u00e1.<\/strong><\/p>

Mert nem lehet feledni, nem, soha,<\/strong>
Am\u00edg magyar lesz \u00e9s eml\u00e9kezet,<\/strong>
Jog \u00e9s igazs\u00e1g, becs\u00fclet, rem\u00e9ny,<\/strong>
Hogy volt nek\u00fcnk egy orsz\u00e1gunk e f\u00f6ld\u00f6n,<\/strong>
Melyet magyar er\u0151 szerzett vit\u00e9z\u00fcl,<\/strong>
S magyar sz\u00edv \u00e9s \u00e9sz tartott meg bizony.<\/strong>
Egy ezer \u00e9vnek v\u00e9re, k\u00f6nnye \u00e9s<\/strong>
Verejt\u00e9kes munk\u00e1ja adta meg<\/strong>
Szent jussunkat e dr\u00e1ga hagyat\u00e9khoz.<\/strong><\/p>

\u00a0<\/p>

1956
<\/strong>\u201eMindig \u00faj \u00e9let lesz a v\u00e9rb\u0151l\u2026\u201d
<\/strong>A magyarok forradalma \u00e9s szabads\u00e1gharca a szovjet kommunista diktat\u00fara ellen – A pesti \u00e9s vid\u00e9ki sr\u00e1cok h\u0151sies, emberfeletti k\u00fczdelme<\/strong><\/p>

Az 1956-os forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc, Magyarorsz\u00e1g n\u00e9p\u00e9nek szt\u00e1linista terror elleni l\u00e1zad\u00e1sa \u00e9s a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s elleni harca volt, amely az 20. sz\u00e1zadi magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb esem\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A forradalom 1956. okt\u00f3ber 23-\u00e1n vette kezdet\u00e9t a budapesti di\u00e1kok b\u00e9k\u00e9s t\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel, k\u00e9s\u0151bb \u00e1tterjedt az eg\u00e9sz orsz\u00e1gra, majd november 11-\u00e9n Csepelen \u00e9rt v\u00e9get a fegyveres felkel\u0151k ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak lever\u00e9s\u00e9vel.<\/p>

Az okt\u00f3ber 23-i budapesti t\u00f6megmegmozdul\u00e1s a kommunista p\u00e1rtvezet\u00e9s ellens\u00e9ges reakci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s a v\u00e9res sort\u0171zre v\u00e1laszul fegyveres forradalomm\u00e1 n\u0151tt, amely okt\u00f3ber 30-\u00e1n gy\u0151ztesen z\u00e1rult a p\u00e1rth\u00e1z elfoglal\u00e1s\u00e1val. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a korm\u00e1ny lemondott, a szovjet csapatok kivonultak, \u00e9s megkezd\u0151d\u00f6tt az orsz\u00e1g demokratikus \u00e1talakul\u00e1sa.<\/p>

A forradalom lever\u00e9se ut\u00e1n azonban k\u00f6vetkezett a brutalit\u00e1s \u00e9s a megtorl\u00e1s. T\u00f6bb t\u00edzezer magyar hagyta el az orsz\u00e1got, \u00e9s a forradalom r\u00e9sztvev\u0151it t\u00f6megesen b\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k be, majd sokukat kiv\u00e9gezt\u00e9k. Az esem\u00e9nyek a K\u00e1d\u00e1r-korszakban ellenforradalomk\u00e9nt voltak b\u00e9lyegezve, de a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n az 1956-os esem\u00e9nyek hivatalos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se megv\u00e1ltozott. 1989. okt\u00f3ber 23-a \u00f3ta ez a nap kett\u0151s nemzeti \u00fcnnep Magyarorsz\u00e1gon, az 1956-os forradalom kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek napja \u00e9s a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g 1989-es kiki\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak napja. Az 1956-os magyar forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc r\u00e9sztvev\u0151i p\u00e9ld\u00e1t mutattak a vil\u00e1gnak, rem\u00e9nyt adtak a diktat\u00fara s\u00falya alatt szenved\u0151knek, \u00e9s legf\u0151k\u00e9ppen a nemzet egys\u00e9g\u00e9r\u0151l tettek tan\u00fabizonys\u00e1got.<\/p>

F\u00f3nay Jen\u0151: Kaposv\u00e1r sz\u00fcl\u00f6tte, hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt
1956. <\/strong>november 4. (r\u00e9szlet)<\/strong><\/p>

\u201e\u00c1lmodtam \u00e9n f\u00e9nyr\u0151l<\/strong><\/p>

gy\u0151zelemr\u0151l<\/strong><\/p>

ragyog\u00e1sr\u00f3l<\/strong><\/p>

a sug\u00e1rz\u00f3 f\u00e9nyben boldogs\u00e1gr\u00f3l<\/strong><\/p>

\u00e1lmodtam m\u00e9g akkor is<\/strong><\/p>

mikor m\u00e1r… sejtettem a v\u00e9g\u00e9t,<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

mikor m\u00e9g nem l\u00e1ttam elej\u00e9t<\/strong><\/p>

a l\u00e1nctalpas sz\u00f6rnyeknek…<\/strong><\/p>

b\u00e1r h\u00edrlett m\u00e1r hogy j\u00f6nnek… \u00f6z\u00f6nlenek.\u201d<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

DR. <\/strong>KOV\u00c1CS EM\u0150KE T\u00d6RT\u00c9N\u00c9SZ<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>

\u00a0<\/strong><\/p>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t

\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

FEJEZETEK A MAGYAR NEMZET T\u00d6RT\u00c9NELM\u00c9B\u0150L \u00a0 \u201eTiszteld \u0151seidet, mert rajtok kereszt\u00fcl nyert\u00e9l \u00e9letet \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9l Istent \u00e9s Haz\u00e1t.\u201d (Wass Albert) FEJEZETEK A MAGYAR NEMZET T\u00d6RT\u00c9NELM\u00c9B\u0150L\u00a0 895\u201eVerecke h\u00edres \u00fatj\u00e1n j\u00f6ttem \u00e9n…\u201dA […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"site-sidebar-layout":"no-sidebar","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"full-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"disabled","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"disabled","footer-sml-layout":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"class_list":["post-2904","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2904","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2904"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2904\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3005,"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2904\/revisions\/3005"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tourinformzamardi.hu\/de\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2904"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}